Az áfatörvény módosítását – a kormányzati kommunikáció szerint – elsősorban az adóigazgatási jogszabályok átalakítása indokolta. A jogszabályi módosítások legnagyobb része ezáltal az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő forgalmi adózási eljárási kérdések áfatörvénybe való átemeléséről szól, azaz érdemi változásokat valójában nem jelentenek.
Ezen eljárási szabályok átültetése mellett a számlázóprogramok online adatszolgáltatásának törvénybeli implementációja jelenti a szabályozás érdemi módosítását.
Kedvezményes adókulcssal érintett ügyletek körének módosulása
▪ Látássérültek által használt kedvezményes adókulcs alá tartozó termékek körének bővítése
Egy külön benyújtott önálló képviselői módosító javaslat az 5 százalékos, kedvezményes adókulcs alá sorolt, vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök körének bővítését kezdeményezi.
A módosítás a látássérülteket segítő eszközök technikai fejlődésére reagálva a vakokat és gyengénlátókat segítő Braille írógéphez hasonlóan kedvezményes kulcs alá sorolja a Braille-nyomtatót, illetve a Braille-kijelzőt.
▪ Egyéb, adókulcsot érintő módosítások
A már korábban elfogadott módosítás alapján mind az internet-hozzáférési szolgáltatást, mind pedig az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalmát az 5 százalékos kulcs alá sorolják át.
Mindkét szabály értelmezésével kapcsolatban számos állásfoglalás született, ehelyütt annyit érdemes kiemelni, hogy az étkezőhelyi vendéglátás meghatározásánál fontos szempont az étkezőhely státusza, az étkezéshez kapcsolódó szolgáltatások jellege, valamint a felszolgált termékek megítélése is.
Az internet-hozzáférési szolgáltatás esetében pedig különös figyelemmel kell lenni az átmeneti rendelkezésekre, mivel ezen szolgáltatások jellemzően az időszakos ügyletek (58. §) alá esnek.
Az átmeneti rendelkezések szerint az 5 százalékos kulcsot az olyan, 2017. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani; ezen szabály alá nem tartozó esetekben az adókulcs meghatározásánál az ügylet teljesítési időpontja számít.
Eljárási szabályok implementálása
Az eljárási rendelkezések anyagi jogszabályba való implementálása szakítás az eddigi, jól megszokott tizenéves gyakorlattól: önmagában ezt a jogalkotásbeli koncepcióváltozást még nem lehet értékelni, de azzal tisztában kell lenni, hogy innentől kezdve az eddiginél is több jogszabállyal kell együtt dolgozni egy adott adózási kérdés-probléma megoldása érdekében. Vizsgáljuk meg a módosításokat címszavakban!
▪ Bejelentésekkel kapcsolatos szabályok
Az ingatlannal rendelkező társaságokat érintő rendelkezés, hogy főszabály szerint az új ingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítése, valamint bérbe és haszonbérbe adása is adómentes tevékenység. Ezen tevékenység vonatkozásában ugyanakkor az áfatörvény 88. §-a engedélyezi az adókötelezettség választását is.
Ugyanakkor, ha az adóalany az adófizetési kötelezettséget választja, akkor a jogszabály szerint attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
Az áfatörvény módosítása alapján az adóalany adófizetési kötelezettségre irányuló döntését (továbbra is) a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be.
Amennyiben az adóalany az ingatlan-értékesítési, vagy bérbe- (haszonbérbe-) adási tevékenységet a tárgyévben kezdi meg, döntését tevékenysége megkezdését megelőzően jelentheti be.
Bár a jogszabályban nem szerepel, de érdemes a tevékenység végzésének bejelentését is összehangolni a fenti bejelentési kötelezettséggel, hiszen mindenképpen kérdésekhez vezethet egy jövőbeli hatósági ellenőrzés során, hogy valóban akkor kezdte-e meg a bérbeadási tevékenységét az adóalany, ha ezen tevékenységét már korábban is bejelentette.
Bár a jogszabályváltozás nem érinti, de a témához kapcsolódva érdemes elmondani az „ötéves korlát” vonatkozásában, hogy egyrészről a választást nem szükséges újra megerősíteni az öt év leteltét követően, azaz az adókötelezettséget nem kell újraválasztani. Ha az adóalany egyszer már választotta az adófizetési kötelezettséget, akkor már csak azt kell bejelentenie, ha attól el szeretne térni – erről is szól a „változás”-bejelentés szabálya.
Másrészről azt is fontos tisztázni, hogy ha az ötéves periódus letelik, akkor az adóalany szabadon visszatérhet az adómentes kezeléshez, akár a következő ötéves periódus közben is. Tehát a választástól való eltérésre vonatkozó ötéves tilalmat csak egyszer kell figyelembe venni, a hatodik-hetedik-nyolcadik (stb.) évtől ismét választható az adómentesség.
Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy az adókötelezettségből az adómentességbe való visszatérés a tárgyi eszköz figyelése miatti szabályok szerint általában együtt jár a beszerzéskor-beruházáskor levont forgalmi adó korrekciójával is.
Például, ha egy ingatlan beszerzésére az adóalany adólevonási jogot érvényesített, illetve emellett (vagy eszerint) a bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette, úgy a jogszabály szerint az ingatlan használatbavételétől kezdődően 20 évig figyelnie kell az ingatlan hasznosítását. Ha öt évvel később bérbeadás vonatkozásában visszatér az adómentességre, akkor minden év végén, 15 éven keresztül vissza kell fizetnie a beszerzésre jutó áfa összesen 3/4 részét.
Ha az adóalany visszatér az adókötelezettséghez, akkor azt a fenti bejelentéssel megteheti, de akkor egyrészt ismét érvénybe lép az 5 éves korlát, de a levonási jog korrekciós kötelezettsége alól ismét 5 évre „megmenekül”.
Az adóalanyok nem túl széles körét érinti az a rendelkezés, amely szerint adóraktárüzemeltetőjének, valamint közvetett vámjogi képviselőjének tevékenységét annak megkezdésével egyidejűleg kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
A javaslat beemeli az áfatörvénybe (az adott speciális adóalanyisághoz kapcsolódó szabályozások közé) az alanyi adómentességre, a pénzforgalmi elszámolásra, a mezőgazdasági tevékenységet végzőkre vonatkozó bejelentési szabályokat.
A viszonteladói speciális adózással kapcsolatos bejelentések vonatkozásában szintén tartalmaz rendelkezéseket a jogszabály, ugyanakkor fontos egyrészről azt tisztázni, hogy a használtcikkre vonatkozó különbözeti adózás nem választás kérdése, az kötelezően alkalmazandó a jogszabályban lévő feltételek teljesülése esetén (ennek ugyan némileg ellentmond az adóalanykénti bejelentkezési formanyomtatvány), de a jogszabály és a közösségi rendelkezések alapján egyértelműek a rendelkezések: a különbözeti adózás adott termékkörre (használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség), a jogszabály által meghatározott viszonteladó (azaz továbbértékesítési célú beszerző) adóalany által alkalmazandó, ha a viszonteladó az alábbi módok valamelyikén szerezte be a szóban forgó terméket:
a) nem adóalany személytől, szervezettől;
b) olyan adóalanytól, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól (ezen szabály alá tartozik azon tárgyi eszközök értékesítése, amelyek beszerzésekor nem volt levonható adó: pl. cégautók, vagy a beszerzés adómentes tevékenység céljából történt);
c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire a közösségi szabályok szerint a kisvállalkozókra vonatkozó mentesség vonatkozik;
d) másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akire a közösségi szabályok szerint a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok vonatkoznak.
A jogszabály a viszonteladói különbözeti adózásra vonatkozóan két nyilatkozattételt szabályoz: egyrészről nyilatkozhat az adóalany, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza a különbözeti adózást. Ezen döntését a viszonteladó a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
Másrészről a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. Ezen döntését a viszonteladó szintén a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
(forrás:adózóna)