Auditpont NEWS

Új törvény az adóhatósági ellenőrzés módjára, határidejére, jogorvoslatra

Kire vonatkozik az elektronikus ügyintézés? Ki képviselheti az adózót? Mit jelent az objektív ellenőrzési határidő? Milyen jogorvoslattal élhet az adózó? Egyebek közt ezeket is tartalmazza az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat.

Október 24-én nyújtotta be a kormány az Országgyűléshez az adóigazgatási rendtartástól szóló T/17995. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: törvényjavaslat), mely az adózás rendjét érintő eljárási szabályrendszer átfogó újraszabályozásának egyik elemét képezi. A jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvényre (Ket.) mint háttérjogszabályra támaszkodik. A törvényjavaslat megalkotásával az volt a jogalkotó célja, hogy ez a kettősség megszűnjön, és egységes rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet jöjjön létre, melyen belül az adóigazgatási rendtartás az általános eljárási szabályokat (például hatásköri, illetékességi szabályok, jogorvoslat rendje stb.), míg az adózás rendjéről szóló törvény a speciális részletszabályokat (például egyes adókötelezettségek teljesítésének szabályai, jogkövetkezmények, különös eljárások stb.) tartalmazza. Az alábbiakban a törvényjavaslatban szereplő legfontosabb változásokat ismertetjük.

Kapcsolattartás, képviselet: Jelenleg csak a törvényben nevesített adóügyekben van lehetőség az elektronikus ügyintézésre, míg a törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel (Eüsztv.) összhangban teljes körűvé tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Ez azt jelentené, hogy például a megbízólevél elektronikus úton történő megküldésén túl – melyre a jelenleg hatályos szabályok szerint is volt joga – a revízió során keletkezett összes iratot (jegyzőkönyvet, határozatot, közbenső végzéseket) elektronikus úton kézbesítheti az adóhatóság. A törvényjavaslat értelmében az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki vagy amely

a) havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles,

b) az áfatörvény szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles,

c) az áfatörvény szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy

d) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

Az eseti meghatalmazásoknál – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerülnének a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő ezzel az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározná a törvény azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni.

Új rendelkezés, hogy az ellenérdekű adózók képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Kérdésként merülhet fel, hogy ezen feltételt hogyan fogja értelmezni és vizsgálni az adóhatóság, ellenérdekű félnek minősülhet-e például az adózó, illetve számlakibocsátója.

Ellenőrzés: A korábbi hét ellenőrzési típussal szemben a törvényjavaslat csak két ellenőrzésfajtát nevesít. Az egyik a jogkövetési vizsgálat. Ennek keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. A másik az adóellenőrzés. Ennek során az adóhatóság az adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.

Az egyik legmeghatározóbb újítás, hogy az összes adózót érintően bekerült a törvényjavaslatba egy objektív ellenőrzési határidő, mely szerint az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, mely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza. Megszűnnek tehát az ellenőrzési határidő nyugvását előidéző okok (nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat, jogsegély, külföldi megkeresés stb. időtartama alatt). Egy kivétel maradt a fenti főszabály alól: az adózó idegen nyelvű – ide nem értve az angol, német és francia nyelvű – iratai, bizonylatai magyar nyelvű fordítását köteles felhívásra az adóhatóság részére átadni, mely felhívás postára adásától, átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig (annak elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig) eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az adóellenőrzési határidőt meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal, az ellenőrzési határidő azonban a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 365 napot.

Az adóellenőrzés megállapításai nyomán előterjesztett észrevétel alapján elrendelt kiegészítő ellenőrzés – a jelenlegi tizenöt nap helyett – legfeljebb harminc napig folytatható, ezen ellenőrzési határidő nyugvásának vagy meghosszabbításának nincs helye. Szintén nincs helye a korábbi szabályozás szerinti úgynevezett hatósági eljárásban folytatott ellenőrzésre.

A törvényjavaslat a személyi jövedelemadó becsléssel történő megállapítása esetére szabályozza az úgynevezett teljességi nyilatkozatot, mely az adózónak az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi körülményeire vonatkozik. Ezt az adózó részben vagy egészben megtagadhatja, ebben az esetben az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatják le.

A becslés szabályrendszere jelentősen lerövidült, az ezzel kapcsolatos két bekezdésből mindössze annyit tudhatunk meg, hogy az adóhatóság becslési adatbázist fog fenntartani, ugyanakkor számos korábbi, becsléssel kapcsolatos részletszabály (a becslés elrendelésének okai, az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok lehetősége, korlátai, az általános forgalmi adó becslése stb.) sorsa kérdéses.

Jogorvoslat: A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad az észrevétel, illetve a fellebbezés lehetősége is. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő a lezárt időszakot eredményező adóellenőrzés esetében a jelenlegi 15 napról 30 napra emelkedne. Újdonság viszont, hogy a törvényjavaslat szerint az észrevételezési határidő jogvesztővé válna.

Lényeges változás továbbá, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban a törvényjavaslat szerint – a semmisségi ok kivételével – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. E korlátozás a másodfokú döntés alapján elrendelt új eljárás során is érvényesül.

A fellebbezési eljárásnak szintén újabb eleme, hogy ha a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az elsőfokú adóhatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – nyolc napos határidő tűzésével felhívja a fellebbezésre jogosultat az egyértelmű kérelem benyújtására. Ha a fellebbezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja.

Bővülne a felettes szerv intézkedési lehetősége a jogorvoslati eljárásban, ugyanis ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot, és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítania. Lehetősége lesz arra, hogy a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen, melynek keretében az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne. Ha a felettes szerv az előzőek szerint jár el, annak határideje a felettes szerv utasításának az első fokon eljárt adóhatósághoz érkezését követő kilencven nap. Határidő-hosszabbításnak nincsen helye, az eljárás időtartama a jogorvoslati eljárás határidejébe nem számít bele.

A törvényjavaslat szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét, ugyanis a kérdéses rendkívüli jogorvoslat iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.

Egyéb eljárási kérdések: A tényállás tisztázása továbbra is az adóhatóság feladata, melyhez azonban sokszor elengedhetetlenül szükséges az érintettek nyilatkozatának beszerzése. A törvényjavaslat több rendelkezése is arra utal, hogy a jogalkotó szándéka szerint az adóhatóság jogosult megszabni e nyilatkozattétel módját, azaz hogy arra szóban vagy írásban kerüljön sor. Így például az adózók ellenőrzési kötelezettségei között a törvényjavaslat kifejezetten kiemeli, hogy az adózó köteles az adóhatóság felhívására az adóhatóság által meghatározott módon nyilatkozatot tenni.

A törvényjavaslat több ponton is átalakítja a hatályos szabályozást: az adózó vagy az eljárásban résztvevő bármely személy vagy szerv önhibájából történő eljárási kötelezettségszegése által okozott többletköltségek megtérítésére kötelezés mellett biztosítja az eljárási bírság kiszabásának lehetőségét is. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.

(forrás: adózóna)

Categories: Adózás rendje