Változás 2019. január 1-jétől. Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a korábban az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében szabályozott munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ezek a juttatások munkavállalók esetében ezentúl bérjövedelemként viselik a közterheket.
Már nem minősülnek egyes meghatározott juttatásnak a 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások. Így 2019-től munkavállaló esetében bérjövedelemként viseli a közterheket
- a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás,
- a munkahelyi (üzemi) étkeztetés,
- az Erzsébet-utalvány,
- az iskolakezdési támogatás,
- a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem,
- az iskolarendszerű képzési költségmunkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelem,
- az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás.
Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. A juttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként viseli a közterheket.
A korábbi három helyett évi egy alkalommal juttatható csekély értékű ajándék. (Csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, ami továbbra is egyes meghatározott juttatásként adóköteles.)
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 2. § (6) és 24. § (1) bekezdéseiben, 70. § (6) bekezdés a) pontjában.]
Nem változott. Továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül:
- az önkéntes kölcsönös egészség és nyugdíjbiztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
- a cégtelefon magáncélú használata,
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
- a csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem,
- a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
- az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
- a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
- az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 70. §-ában.]
Az egyes meghatározott juttatások adóalapjának meghatározásakor továbbra is alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót.
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (2) bekezdés b) pontjában.]
Az egyes meghatározott juttatások közterhe változatlanul 40,71 százalék (az 1,18-szoros összeg után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni, a korábbi ugyanilyen mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett).
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 69. § (2)]
Forrás: HVG
A 2019. évi adóváltozások, illetve az egyes meghatározott juttatásokkal kapcsolatosan felmerülő további kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal! Tekintse meg egyéb bérügyi szolgáltatásainkat.